Sok magyar lakástulajdonos még nem is sejti, de az Európai Unió új energetikai szabályai alapjaiban írhatják át az ingatlanok jövőjét. Magyarországnak legkésőbb 2026 tavaszáig át kell ültetnie az új épületenergetikai előírásokat a hazai jogrendbe, és ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a következő években tömeges felújítási hullám indulhat el - tájékoztatott a Portfolio. A változás nemcsak környezetvédelmi kérdés, hanem pénzügyi és ingatlanpiaci fordulópont is lehet: aki időben lép, nyerhet, aki késlekedik, komoly hátrányba kerülhet.
Nem elméleti szabály: a következő években dől el, mennyit ér az otthonod
Az új uniós irányelv célja az energiahatékonyság radikális javítása, de a hatása ennél jóval szélesebb körű lehet. A következő másfél-két évben dől el, hogy Magyarország hogyan hajtja végre az előírásokat: fokozatos, támogatott felújítási programok indulnak, vagy kapkodó, drága és nehezen kivitelezhető kényszermegoldások következnek.
A szakértői számítások szerint már 100 ezer lakás korszerűsítése is drámai változást hozhatna: évente közel félmillió tonnával csökkenne a szén-dioxid-kibocsátás, miközben több tízezer új munkahely jöhetne létre. A lakástulajdonosok számára pedig azonnali előny jelentkezne: alacsonyabb rezsi, stabilabb energiafogyasztás és magasabb ingatlanérték.
Új épületeknél vége a régi korszaknak: csak „zéró kibocsátás” jöhet
Az egyik legnagyobb fordulat az új építésű ingatlanokat érinti. Az EU egyértelmű irányt szabott: a jövő otthonainak gyakorlatilag kibocsátásmentesnek kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy a fosszilis energiaforrások fokozatosan kiszorulnak, és helyüket hőszivattyúk, napelemek és intelligens energiamenedzsment rendszerek veszik át.
A modern, okos épületmegoldások akár 30%-kal is csökkenthetik az energiafogyasztást, de csak akkor, ha az egész épület – a szigeteléstől a gépészetig – egységes, korszerű rendszerként működik. Az új építésű lakások tehát nemcsak környezetbarátabbak lesznek, hanem hosszú távon olcsóbb fenntartást is kínálnak.
A legnagyobb változás a meglévő lakásokat érinti – itt jön az igazi sokk
Az új szabályok valódi súlya azonban a meglévő épületeknél jelentkezik. Az EU egyértelmű célokat határozott meg: a lakóépületek energiafogyasztását átlagosan legalább 16%-kal kell csökkenteni 2030-ig, majd 20–22%-kal 2035-ig.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy százezrek otthona kerül a felújítási programok fókuszába. Nemcsak az állami és vállalati épületek, hanem a családi házak és társasházi lakások is érintettek lesznek.
A kérdés már nem az, hogy lesznek-e felújítások, hanem az, hogy ki tud időben alkalmazkodni – és ki marad le.
Vége a gázkorszaknak? A fosszilis fűtés lassan kiszorul
A változás egyik legérzékenyebb pontja a fűtési rendszereket érinti. Az EU egyértelműen a fosszilis energiahordozók kivezetésének irányába halad, és Magyarországon már meg is jelentek az első korlátozások: 2025-től például több támogatási programban már nem lehet fosszilis fűtési rendszerekre támogatást igényelni.
Ez különösen nagy kihívás lehet, hiszen jelenleg mintegy 620 ezer magyar háztartás kizárólag tűzifával fűt, és további 400 ezer használ vegyes rendszereket. Összességében a lakosság közel harmada közvetlenül érintett lehet az energetikai átállásban.
Nemcsak kötelezettség, hanem óriási pénzügyi lehetőség is lehet
A szakértők szerint az energetikai korszerűsítés nem csupán kötelező teher, hanem komoly gazdasági lehetőség is. Egy energiahatékony ingatlan értéke gyorsabban nő, könnyebben eladható, és hosszú távon lényegesen alacsonyabb fenntartási költséget jelent.
Az épületek jelenleg Magyarország teljes energiafogyasztásának mintegy 40%-áért felelősek, így a korszerűsítés az egyik leghatékonyabb módja a rezsiköltségek csökkentésének és az energiafüggetlenség erősítésének.
Az igazi kérdés: támogatás lesz, vagy mindenki magára marad?
A következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek. A magyar kormánynak létre kell hoznia a Nemzeti Épületfelújítási Tervet, amely meghatározza, hogyan és milyen támogatásokkal valósul meg az átállás.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a siker kulcsa a kiszámítható támogatási rendszer, az egyszerű ügyintézés és a megfelelő kivitelezői kapacitás lesz. Ha ezek rendelkezésre állnak, az energetikai korszerűsítés tömeges és sikeres lehet. Ha nem, akkor sok lakástulajdonos nehéz helyzetbe kerülhet.
Egy biztos: az energiahatékonyság hamarosan nem választás, hanem alapfeltétel lesz
Az uniós szabályozás világos üzenetet küldött: az energiafaló épületek korszaka véget ér. A következő években az ingatlanok értékét egyre inkább az határozza meg, mennyire korszerűek és energiahatékonyak.
Ez azt jelenti, hogy az energetikai korszerűsítés nemcsak környezetvédelmi kérdés, hanem az egyik legfontosabb tényező lesz az ingatlanok jövőbeli értéke és eladhatósága szempontjából. Aki időben alkalmazkodik, komoly előnybe kerülhet. Aki nem, annak az otthona könnyen leértékelődhet az új korszakban.
Energiatakarékos ingatlant vennél? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
