Budapest, 2025. december 16. – Ritkán rajzolódnak ki ennyire élesen az ingatlanpiac végletei, mint 2025-ben. A Duna House (DH) éves tranzakciós adatai szerint miközben Budán milliárdos nagyságrendben cseréltek gazdát luxusingatlanok, addig az ország egyes vidéki térségeiben néhány millió forintért is lehetett lakóingatlant vásárolni. A piacot közben látványosan formálta az Otthon Start Program, amely nemcsak az árakat, hanem a vevői és eladói döntések mögötti motivációkat is átalakította.
Egy ország, két teljesen eltérő piac
A Duna House adatai alapján országos átlagban egy lakóingatlan 55 millió forintért kelt el 2025-ben, az átlagos négyzetméterár pedig 736 ezer forint volt. Budapest azonban továbbra is külön pályán mozgott: a fővárosban az átlagos eladási ár 82 millió forintra emelkedett, miközben a négyzetméterár átlépte az 1,2 millió forintos szintet.
A vármegyék rangsorában Pest vármegye állt a főváros mögött, 62 millió forintos átlagárral, majd Veszprém, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron következett. A keleti és dél-keleti régiókban ezzel szemben jóval alacsonyabb árszintek voltak jellemzők, ami tovább növelte a főváros és a vidék közötti árkülönbséget.
Más ár, más logika lakástípusonként
A DH tranzakciós statisztikái szerint a panellakások országos átlagára 43,7 millió forint volt, 835 ezer forintos négyzetméterárral. A téglalakások ennél drágábban, átlagosan 61 millió forintért cseréltek gazdát, míg a családi házak ára 53,1 millió forint körül alakult. Utóbbiaknál a fajlagos ár jelentősen alacsonyabb maradt, ami a nagyobb alapterület és a kevésbé központi elhelyezkedés következménye.
A csúcs: budai villa közel kétmilliárdért
A Duna House adatai alapján az év legnagyobb értékű tranzakciója a II. kerületben zárult. A Hűvösvölgyi úton található, közel ezer négyzetméteres villa 1 milliárd 764 millió forintért talált új tulajdonosra. A 2008-ban épült ingatlan tíz szobával, hét fürdőszobával, belső uszodával, kültéri medencékkel, wellness- és sportfunkciókkal, valamint saját teniszpályával és hatállásos garázzsal rendelkezett.
A másik véglet: lakhatás pár millió forintért
A DH nyilvántartása szerint a legalacsonyabb értékű tranzakciók ezzel éles ellentétben álltak. Zala vármegyében egy 25 négyzetméteres ingatlan mindössze 1 millió forintért cserélt gazdát, míg Hercegszántón egy rossz állapotú, száz négyzetméteres ház négyzetméterenként alig húszezer forintos áron kelt el. Ezek az ügyletek jól mutatják, mennyire eltérő lakhatási valóságok léteznek egyszerre Magyarországon.
Négyzetméterárakban is rekordok születtek
A legmagasabb fajlagos árat a Duna House adatai szerint egy I. kerületi, Naphegy utcai lakás érte el. A 43 négyzetméteres, néhány éve épült ingatlan négyzetméterenként 3,4 millió forintért talált vevőre, ami közel ötszöröse az országos átlagnak. A méret szerinti rekordot egy Heves vármegyei, mindössze 6 négyzetméteres, boroshordóból kialakított horgásztanya tartotta, amely 4,5 millió forintért kelt el.
Múlt és jelen egyszerre a piacon
A DH adatai alapján időben is nagy volt a szórás: a legrégebbi eladott lakóingatlan egy 1799-ben épült szombathelyi házban található lakás volt, amely egykor tanácsházként, majd elemi iskolaként működött. A 34 négyzetméteres lakás 26,5 millió forintért cserélt gazdát, miközben a piacon a legmodernebb, új építésű ingatlanok is sorra keltek el.
Kik vásároltak 2025-ben?
A Duna House összesítése szerint a tranzakciók több mint egynegyedét az első lakásukat vásárlók adták, akik átlagosan 48 millió forintot költöttek. A befektetési célú vevők aránya 22 százalék volt, miközben a nagyobba és kisebbe költözők együtt a piac közel negyedét tették ki. A generációs együtt- és különköltözések, valamint a válás miatti vásárlások kisebb, de stabil részarányt képviseltek.
Miért adtak el az emberek?
Az eladói oldalon a Duna House adatai szerint leggyakrabban befektetési céllal vásárolt ingatlanoktól váltak meg a tulajdonosok, ezt követte az örökölt lakások értékesítése. Jelentős szerepet játszott a kisebbe költözés is, míg a nagyobba váltás, a családi élethelyzet változása és a válás miatti eladások kisebb arányban, de folyamatosan jelen voltak.
Egy év tanulsága
A Duna House 2025-ös tranzakciós adatai világosan megmutatták, mennyire eltérő pályákon mozog a magyar lakáspiac különböző szegmense. A budai milliárdos villától a néhány millió forintos vidéki házig terjedő skála nemcsak az árakról, hanem a lakhatási lehetőségek közötti egyre mélyülő különbségekről is képet ad. A nagy kérdés most az, hogy 2026-ban folytatódik-e ez a széttartás, vagy megindulhat egy lassúbb, kiegyensúlyozottabb piaci korszak.
