Minden negyedik magyart érintett – ma már alig minden tizennegyediket.
De vajon valóban megoldotta az energiaszegénységet a rezsicsökkentés, vagy csak elodázta a problémát?
Az elmúlt években sok vita zajlott arról, hogy a rezsicsökkentés valódi társadalmi segítség-e, vagy inkább torzítja az energiafogyasztást. Az adatok azonban egyértelmű változást mutatnak: Magyarországon drasztikusan visszaesett azok aránya, akik nem tudják kifizetni a közműszámláikat - olvashatjuk az Economx oldalán.
Látványos visszaesés: mit mutatnak a számok?
Az Eurostat adatai és az Oeconomus elemzése szerint a rezsicsökkentés bevezetése óta több mint 70 százalékkal csökkent az energiaszegénységben élők aránya Magyarországon.
• 2013-ban minden negyedik magyar nem tudta időben befizetni a rezsiszámláit
• Mára ez az arány 7,1 százalékra csökkent
• Az uniós átlag 6,9 százalék, vagyis Magyarország gyakorlatilag utolérte az EU-t
Ez azt jelenti, hogy több százezer háztartás számára vált kezelhetővé a rezsi, amely korábban komoly megélhetési gondot okozott.
De mit jelent valójában az energiaszegénység?
Az Eurostat módszertana szerint energiaszegénynek számít az, aki az elmúlt 12 hónapban anyagi okokból nem tudta időben kifizetni a közműszámláit
Ez nem komfortkérdés, hanem alapvető megélhetési probléma, amely gyakran eladósodáshoz, szolgáltatás-kikapcsoláshoz vagy egészségügyi kockázatokhoz vezet.
Energiatakarékos ingatlant vennél? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
Hogyan működik a rezsicsökkentés?
A rezsicsökkentést 2013. január 1-jén vezették be Magyarországon.
Lényege, hogy
• az energiaárakat hatóságilag korlátozzák
• a piaci ár és a lakossági tarifa közötti különbséget az állam kompenzálja
A 2022-es energiaválság idején a rendszer átalakult:
• a kedvezmény az átlagfogyasztás szintjéig jár
• a cél a takarékoskodás ösztönzése és a fenntarthatóság volt
Igazságos vagy igazságtalan?
A rezsicsökkentés egyik legnagyobb vitapontja, hogy nem célzott szociális támogatás. Ugyanakkor a rendszer
• az átlagfogyasztásig minden háztartásnak jár
• nem tesz különbséget jövedelem alapján
• így széles rétegek számára jelent védőhálót
Az elmúlt közel 13 évben a rezsiszámláikat fizetni nem tudók aránya
• 25 százalékról
• 7,1 százalékra csökkent
Ez önmagában komoly társadalmi hatást jelez.
Jogos kritika: tényleg nem ösztönöz spórolásra?
A rezsicsökkentés leggyakoribb bírálatai közé tartozik, hogy
• nem motiválja az energiahatékonysági beruházásokat
• nem kényszeríti fejlesztésre a szolgáltatókat
A 2022-es változtatások azonban részben reagáltak erre:
• az átlagfogyasztás felett már piaci ár érvényes
• a rendszerhasználati díj beépül az árba
• ez forrást teremt a közműhálózat karbantartására és fejlesztésére
Akkor most felszámolta a szegénységet vagy sem?
A számok alapján egy dolog biztos: az energiaszegénységet nem szüntette meg teljesen, de drámaian visszaszorította.
Hogy ez hosszú távon elég lesz-e, vagy további célzott megoldásokra lesz szükség, az továbbra is nyitott kérdés. De az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a rezsicsökkentés érdemi változást hozott ott, ahol korábban tömegek küzdöttek a számlák kifizetésével.
