Példátlan városszerkezeti beavatkozás zajlik Budapesten az Otthon Start program zászlaja alatt – erre figyelmeztetett Vitézy Dávid egy élesen megfogalmazott Facebook-posztban. A várospolitikus szerint a kormány kiemelő rendeletekkel, központi kézivezérléssel írja felül a főváros minden korábbi fejlesztési elvét, miközben a „lakhatási válság megoldására” hivatkozva embertelen léptékű és minőségű beruházásokat engedélyez - olvashatjuk a Portfolio oldalán.
A megszólalás közvetlen előzménye, hogy egy fővárosi szakbizottság kimondta: az újpalotai Szilas Liget kiemelt fejlesztés jelenlegi formájában összeegyeztethetetlen Budapest fejlesztési terveivel és jövőképével. A bizottsági vita során Vitézy szerint világossá vált, hogy a projekt beépítése elhibázott, nincs megfelelő közlekedési kapcsolat és zöldfelület, egyszerűen nem való 3500 lakás Újpalota mögé, különösen nem ilyen előkészítetlenséggel.
A döntés azonban nem lassította le a folyamatokat. Vitézy szerint már aznap éjjel újabb kiemelő kormányrendelet jelent meg, amely új fejlesztéseket gyorsítana fel, minden érdemi egyeztetés nélkül.
Az egyik ilyen projekt a XVIII. kerületben, Szemeretelepen valósulna meg, egy ipari területen, ahol a legközelebbi villamosmegálló vagy vasútállomás is legalább 20 perc gyalog, érdemi tömegközlekedés pedig gyakorlatilag nincs. Ennek ellenére a kormány egy tollvonással 669 lakást engedélyezett ide, teljesen figyelmen kívül hagyva az önkormányzatokat és a fővárosi tervezési szempontokat.
A másik kiemelt beruházás a XIII. kerületben, a Szegedi úton kapott zöld utat. Bár itt Vitézy szerint hosszabb távon talán kiépülhet a szükséges közlekedési infrastruktúra, a mostani paraméterek szerinte riasztóak. Úgy fogalmaz: a tervek a „legrosszabb kínai tömeges lakásépítések korszakát” idézik, kényszerített városi betelepítésekkel és minimális életminőséggel.
Különösen problémásnak tartja, hogy a megengedett legkisebb lakásméret mindössze 25 négyzetméter, miközben a kormányrendelet még a központi hűtő-fűtő rendszer előírását is elhagyja. A lakók egyenként szerelhetnék fel a klímákat a teraszokra, amit Vitézy új építésnél „balkáni megoldásnak” nevez. Szerinte még ennél is beszédesebb, hogy a fejlesztőt a kerékpártárolók létesítése alól is felmentik, mintha ez sem férne bele a több tízmilliárdos profitba.
„Elképesztő, ami zajlik. Kormányzati aranyláz van Budapesten, kormányrendeletekkel tervezik a várost, és az egyetlen szempont az ingatlanfejlesztők profitja” – írja Vitézy, aki szerint ennek sürgősen megálljt kell parancsolni.
A kritikák nem maradtak egyedül. Újbuda önkormányzata is jelezte elégedetlenségét, és közölte: vizsgálja annak jogi lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróságtól kérjen jogi védelmet a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokkal szemben. A kerületben jelenleg 19 ilyen építkezés zajlik, ami közel 10 ezer új lakást, vagyis 20-30 ezer új lakó megjelenését jelenti, amivel az infrastruktúra nem tud lépést tartani.
A vita immár nem csupán lakásszámokról szól, hanem arról, ki dönt Budapest jövőjéről, és milyen életminőség árán.
