Egyetlen döntés dominóhatást indíthat el Budapesten – de most váratlan fordulat jöhet. A Magyar Apartmankiadók Egyesülete szerint nem a tiltás, hanem a pénz jelentheti a megoldást az Airbnb körüli vitában. A szervezet felfüggesztené a szigorítást, cserébe jelentős adóemelést és egy teljesen új lakhatási alap létrehozását javasolja - tájékoztatott a Portfolio.
„Nem a tiltás a megoldás” – kemény üzenet a döntéshozóknak
A 16 ezer magán- és egyéb szálláshelyszolgáltatót tömörítő érdekképviselet szerint a terézvárosi Airbnb-tiltás nemhogy nem oldja meg a lakhatási válságot, de hosszú távon súlyos károkat okozhat a budapesti turizmusnak és a gazdaságnak is. Schumicky Balázs, az egyesület elnöke szerint a tiltás helyett célzott, országos hatású megoldásra lenne szükség.
Megdupláznák az adót – milliárdok folynának be évente
A javaslat egyik legütősebb eleme a turizmusfejlesztési hozzájárulás drasztikus emelése. Az apartmankiadók szerint:
-
a Budapest területén működő magán- és egyéb szálláshelyek által fizetett turizmusfejlesztési hozzájárulás 2026. január 1-jétől 4%-ról 8%-ra nőne,
-
csak a VI. kerületben ez évente közel 1 milliárd forint többletbevételt jelentene,
-
ehhez jönne a többi kerületből származó pluszbevétel.
Az extra pénz azonban nem tűnne el a költségvetésben.
Kollégiumok, szolgálati lakások, olcsóbb albérletek?
Az egyesület szerint a megemelt adóból egy külön lakhatási alapot kellene létrehozni, amelynek célja:
-
kollégiumi férőhelyek bővítése,
-
szolgálati lakások kialakítása fiataloknak és állami alkalmazottaknak,
-
az albérleti kínálat növelése Budapesten.
A logika egyszerű: ha az egyetemisták és pályakezdők nem a bérlakáspiacon jelennek meg, akkor több lakás marad a piacon, ami lefelé nyomhatja az árakat. Ez a folyamat az egyesület szerint erősítené az Otthon Start program eddigi pozitív hatásait is.
Fél év szünetet kérnek – új szabályozással jönnének vissza
Az apartmankiadók nemcsak adóemelést, hanem időt is kérnek. Javaslatuk szerint fél évre fel kellene függeszteni a 2005. évi CLXIV. törvény vonatkozó részeit, és ezalatt egy új, átfogó szabályozást kidolgozni.
A cél nem a teljes szabályozás elengedése, hanem az, hogy az önkormányzatok továbbra is meghatározhassák az éves kiadható napok számát vagy egyéb feltételeket – teljes tiltás nélkül. Az egyesület szerint 180 napos országos minimum lenne a megoldás.
Milliárdos GDP-hatás, amit senki nem hagyhat figyelmen kívül
A szervezet szerint az Airbnb-k gazdasági szerepe messze nem elhanyagolható. Az Eurovelo Konferencián bemutatott adatok alapján:
-
a budapesti Airbnb-k közvetlen és közvetett hatása a GDP 1,7%-át adja,
-
ebből a VI. kerület önmagában 0,4%-kal részesedik.
Egy teljes tiltás ezért nemcsak helyi, hanem országos gazdasági következményekkel járna.
Mi történik, ha mégis betiltják?
Az egyesület szerint a teljes tiltás súlyos mellékhatásokat hozna magával:
-
kapacitáshiányt a csúcsidőszakban már most is feszes budapesti turizmusban,
-
dominóhatást más kerületekben, ahogy ez már elindult a VII. kerületben, és felmerült a VIII.-ban is,
-
jogbizonytalanságot és megélhetési válságot több ezer családnál,
-
növekvő feketegazdaságot és csökkenő adóbevételeket,
-
minimális hatást a lakhatási problémákra, miközben Budapesten több mint 150 ezer lakás áll üresen.
A nagy kérdés: kompromisszum vagy totális tiltás?
Az apartmankiadók szerint a kormány részéről korábban többször elhangzott, hogy nem cél a teljes betiltás. Ha azonban 2026. január 1-jéig nem történik jogszabályi korrekció, a terézvárosi döntés könnyen lavinát indíthat el – és Budapest több kerülete is a teljes tiltás útjára léphet.
A kérdés már nem az, hogy lesz-e változás, hanem az, hogy adóval szabályoznak, vagy tiltással rombolnak.
